Láthatatlan munkavállaló
Ismered azt a tipikus munkahelyi csapdát, amikor valaki annyira profin és csendben old meg mindent, hogy a vezetőség azt hiszi, a folyamatok maguktól működnek?
Ez a láthatatlan munkavállaló esete!
Kata pont ezzel a fallal jött el hozzám coachingra. Rendkívül kiábrándult volt, pedig imádta a pörgést, a munkáját. Eddig. Egy multiban dolgozik, élelmiszer kereskedelmi cégnél.
A baj ott kezdődött, hogy felmondott a kollégája, ő pedig átvette a feladatait, míg nem lesz a helyén valaki.
Nem volt hirtelen más opció.
Aztán jött minden csőstül, a háttér adminisztráció, egy kis mások utáni tűzoltás, meg a juniorok állandó szakmai mentorálása.
Mivel Kata nem panaszkodott, csendben, igényesen elvégezte a feladatokat, a felszínen minden tökéletesnek tűnt. Valójában az is volt.
Közben kezdett lemerülni, de nem tudta mit csináljon. Ha látványosan kibukik a helyzet miatt, ami időnként simán benne volt a pakliban, ezzel saját renoméját rontotta volna. De akkor mi legyen????
Nem lett semmi, csinálta némán az őrületet, amit nem látott senki belülről.
A coaching ülésen ültünk, amikor megkérdeztem, pontosan mivel telik a napja, elkezdte sorolni ezeket az apróságokat.
Egyszer csak megállt, és elhűlt, mert valami megvilágosodott benne.
“Te jó ég, a munkaidőm felében olyan dolgokat csinálok, amikről a főnökömnek valójában fogalma sincs, ráadásul a saját projektjeim rovására megy, kb. mintha nem végezném jól vagy hatékonyan a munkám.”
Itt, a coaching folyamatban jött meg a fordulópont. Rájöttünk, hogy a főnöke tényleg nem érzékeli Kata érdemeit, aki jelenleg 2 ember munkáját is viszi.
A 3. ülésen összeraktuk a “láthatatlan munka leltárt”, kőkemény tényekkel és idősávokkal.
Azt a stratégiát dolgoztuk ki, hogyan teheti ezt transzparenssé anélkül, hogy az mártírkodásnak vagy rinyálásnak hasson.
Másnap Kata bement a vezetőjéhez, megmutatta neki a leltárt.
A főnöke konkrétan megdöbbent. Fogalma sem volt, hogy Kata mennyi láthatatlan tüzet olt el nap mint nap.
Ott helyben, látva a struktúrát, levette róla a mentorálást és az adminisztráció nagy részét, mert rájött, hogy egy kulcsembert pazarol el a mikromenedzsmentben.
Kata a következő 4. záró ülésre már teljesen más energiával jött hozzám.
Elárulta nekem, a coachingtól egy új módszert kapott, és egy új “szemüveget”.
Rájött, hogy a láthatatlan munka szép-szép, de nem erény, hanem a kiégés melegágya, ráadásul nem ez az útja a céges karriernek sem.
Ez 2026 februári történet, azóta Kata köszöni jól van, sokat változott, erősebb és határozoztabb lett.
Tud nemet mondani, és rájött, ki kell állnia magáért, mert helyette senki nem fog.
Azóta megkapta a kereskedelmi vezezői pozíciót, ami szerepelt az álmaiban.
Amennyiben az olvasás alatt magadra ismertél, hasonló problémával nehezek anapjaid, ne habozz, Kata is így kezdte, de nem bánta meg, sőt!
Töltsd ki az alábbi kontakt formát és szívesen egyeztetek veled a témában.
