Bennem van a hiba?!

Talán bennem van a hiba, hangzott el “Gábor” kérdése felém, amikor 1 évvel ezelőtt, egy több milliárdos építőipari cég tulajdonosa kért fel, hogy segítsem egy kollégája beilleszkedését. Ez a kolléga, Gábor volt, frissen kinevezett ügyvezető pozícióban.
A felkérés arra irányult, hogy az új ügyvezető, aki szakmailag kifejezetten professzionális, viszont a beosztott kollégáival nem találja a hangot, türelmetlen, az elvárásai olykor talán “elvárhatatlanok” feléjük.

Mivel egy cirka 250 fős cégről beszélünk, valóban kulcsfontosságú, melyet a tulajdonos az ügyvezetőjében gyengeségnek talált. Felmerült az is, hogy esetleg megválnak tőle, bár ezt nagyon félve kezelték, mert értékelték a szakmai teljesítményét.
Szóval kapott még egy esélyt, vagyis engem, mint kiderült.

Az első találkozónkra pici fenntartással készültem, mert a változáshoz az emberben is meg kell, hogy legyen az indíttatás, ha ez nincs meg, akkor csak a csoda segít, nem egy coach.

Reggel 8 óra, az első találkozónk, amikor “Gábor” megérkezett hozzám. Őszintén mondom, nem gondoltam volna a feletteseinek az állításait róla. Udvarias, határozottnak és rendkívül intelligensnek tűnt.

Megkérdeztem, mit gondol arról, hogy most itt ül nálam, és hogy érzi magát ebben a “szerepben”?

“- Teljes mértékben tisztában vagyok a súlyával, hogy itt vagyok. Tudom, talán hihetetlen, és sok kollégám nem hiszi, de nagyon nagy kettősség kevereg bennem. Imádom a munkám szakmai részét, 20 éve foglalkozom ezzel az iparággal, mondanám, hogy a kisújamban van.

De itt nem erről van szó…a kettősség másik része, hogy 250 ember tartozik alám, ami nagy felelősség. 1 éve neveztek ki az új pozíciómba, amit örömmel vállaltam. Megtettem mindent, hogy elfogadjanak a beosztottjaim és a tulajdonosi csoport vezetői.
De idővel kaptam hideget fentről, kaptam hideget lentről, teljesen elbizonytalanodtam a vezetői ténykedésemmel kapcsolatban.
Többnyire érzem, hogy sok vagyok, de nem tudom mivel és ki felé, fel vagy le vétek nagyobb hibát, így asszem sodor az ár. Hiányzik valami ebből az egészből, talán bennem van a hiba?!

Külsős szemnek, az első és legfontosabb, ami kiderült számomra, hogy a vállalaton belül, gyengélkedik a kommunikáció. A különböző szintek feltehetőleg csak nézik egymás tevékenységét, de nem aktív szereplői egymásnak. Javaslatomra összehívtuk a menedzsmentet, és team coaching lett a folyamat vége. Összehangoltuk a különböző vezetők munkáját, hogy merjenek kommunikálni, és KÉRDEZNI egymástól.

Természetesen “Gábor” megmaradt a pozíciójában, volt néhány közös coaching alkalmunk, ami sokat segített a személyes látásmódjában. Megvilágította számára , hogy bár a balhét majdnem ő vitte el, viszont a végén emelt fővel maradt ügyvezetője annak a jó kis milliárdos cégnek, mely azóta is működik, és ráadásul sikerrel.

Már nem egymással küzdenek, hanem együtt, közös erővel a válsággal, ami így azért sokkal hatékonyabb állapot.

Kövess a LinkedInen, hogy könnyen kapcsolatban maradhassunk!