A motiváció a munkánkban elengedhetetlen, ez a motorja tevékenységünknek. Ebben a kis történetben a motiváció hiányának következményeire világítok rá. Talán a történet végére kiderül, hogy nem szabad lebecsülni ezt a fogalmat, hiszen minden siker kulcsa ez!
Gábor története…., de sajnos bárkivel megtörténhet, ha nincs résen.
Ösztönözve lenni, magad, vagy valaki más által.
Ösztönzés arra, hogy valamilyen reális cél, és ezzel együtt valamilyen távlati siker elérésének reményében tevékenykedj.
Ez így működik a te életedben is jelenleg?
Engedj meg egy rövidke történetet a motiváció és annak hiányának következmémyeire
Egy hozzám érkező ügyfelem, (nevezzük őt Gábornak), esetét osztanám meg.
Gábor egy ismert kereskedelmi cégnél dolgozott felelős beosztásban, már cirka 20 éve.
Vezetése alá tucatnyi ember tartozott.
Azon vezetők közé illet be, akik képesek voltak motiválni magukat.
Ez lényeges, főleg akkor, ha az ember olyan közegben lesz vezető, ahol felsőbb szintről kevésbé vannak tisztában a motiváció fontosságával és ezt kevésbe vagy sehogy sem gyakorolják.
Ahogy teltek és múltak az évek, munkája nem könnyebb lett, mitől is lett volna az, nem volt motiváció, hanem egyre nehezebb, felelősségteljesebb és sokkal nagyobb energiát követelő.
Amit a piac diktált.
A cég tulajdonosai a budget-számokat ismerték csak el, amik évről-évre nőttek.
Gáborunk szerette a munkáját, és ennek megfelelően igyekezett minél több energiát, szorgalmat beleadni.
Próbált a kollégáival is maximálisan úgy viselkedni, mint ahogyan egy igazi vezetőhöz illő, de a forgalmi elvárások őrá is komoly teherként hatottak, ami időnként stressz formájában ütötte fel nála a fejét, és ezt persze nehezen tudta leplezni.
Nem könnyű feladat megfelelni lefelé is és felfelé is egyszerre.
Folyamatos piszkálódás a kereskedelmi részleg és a könyvelési részleg között, ahogyan ez itt-ott szokott.
És lassan kezdte azt érezni, hogy már nem az, aki valamikor volt évekkel ezelőtt. Ez elrémisztette.
Nem leli örömét abban, amit csinál, mókuskeréknek kezdte érezni, örömtelen verkli csattogtatásnak.
Belefáradt.
Már nem vette észre ha nyílt az ibolya a kertben, vagy a gyerek jó jegyet hozott az iskolából.
Hölgyeim és Uraim, megszűnt a motiváció!
Ekkora már 17 éve dolgozott a cégénél, és egyre többször átfutott az elméjén, hogy váltani kellene.
De nem tette.
Munkahelyi motiváció 7 motiváló ok, hogy továbblépj
A miértre azt válaszolta, hogy olyan régen dolgozott ott és annyira belevésődött a cége és munkaforma, hogy nem tudta elképzelni, hogyan tovább, és tudna-e újra beosztottként megfelelni valahol, kezdeni mindent elölről egy ismeretlen közegben.
Ez hatalmas kettősséget hozott létre a lelkében.
A tehetetlenség és a vágy harcát.
Mert közben az idő sem állt meg felette, hiszen 28 éves korában lépett a cég alkalmazásába és mára már 48 körül toporgott.
Ettől az érzéstől folyamatosan frusztrálódott, elvesztette az önbizalmát, önbecsülését.
Ingerlékenyebb lett, nehezen tudta kezelni az emberi kapcsolatait.
Kiégés jeleit vette észre magán. (Burn-out)
Burn-out a munkahelyi kiégés 5 fokozata
Közben családja is lett, akiket ritkán látott, hiszen legtöbb idejét a munkájának szentelte.
Ez konfliktusokhoz vezetett, mert felesége joggal várta el, hogy legyen egy férje?!
Már nem járt be pontosan a munkahelyére, inkább próbált vidéki utakat szervezni a munkájába, csak ne kelljen bemennie a monoton négy fal közé.
Ha lehetett kerülte az időrabló és számára már értelmetlennek tűnő meetingeket és igyekezett, minél inkább elszigetelni magát a vezetőség mindenféle pressziójától.
Elkezdett vegetálni, és csak azt csinálta, amit nagyon muszáj volt.
Főnökei ugyan látták a változást, de mivel sokat letett az asztalra az elmúlt években, viszonylagosan hagyták, mert még így is ő volt a legjobb a szakmában.
Tartottak attól, ha nem lenne a cégnél veszíthetnének, hiszen kapcsolatai nagyon sokat értek.
Lényeg a lényeg, Gábor még 3 évet húzott le ebben a számára tespedő, motiválatlan helyzetben, addig húzva az ingerküszöbét míg depresszió és egyéb lelki megbántódásból fakadó fizikai problémák is nehezítették életét.
Aztán mivel a helyzet nem változott csak rosszabb lett, elköszöntek tőle.
Amikor leültünk beszélgetni éreztem rajta a férfias erő csíráit, ami valamikor sugározhatott belőle.
Roppant szimpatikus és kedves ember benyomását keltette egy olyan emberét, akire rábízhatnám magam ha szükségét érezném.
De most egy lélekben megtört, kiúttalan és hitevesztett ember ült előttem.
Bevallom nagyon sajnáltam, mint embert.
Mi lett volna a megoldás?
Miért jutott lelkileg idáig?
Mi lett volna számára egy új motiváció?
A választ nem én adtam neki, de néhány találkozó után egyértelművé vált számára is.
Innen kezdtük az építkezést, több találkozó után megtaláltuk a célt számára, ami kiváltotta a régen nem érzett küzdeni akarás érzését és a MOTIVÁLTSÁGOT.
Csatlakozz a Dobrai F. Rezső/coach facebook oldalunkhoz is, ahol mindig friss információkat találsz.
2017.január
